Az EuroHockey Club Challenge I Men 2026, Predanovci, Szlovénia 5. helyezett csapata: Lugosi János, Leon Bock, Szóga Zsigmond, Czirják László, Löschnig Tamas (C), Peter Jost, Forgács Milán, Wesselényi Márton (C), PINTÉR Gergely, Kozári Benedek, Papp Gergely, Johannes Stabreit, Busch Péter, Herberth Huba, Petővári Balázs (GK), Darek Markiewicz vezető edző, Veronika Markiewicz csapatvezető.
Darek Markiewicz, Építők HC, vezető edző:
Mögöttünk van a legutóbbi Eurohockey Challenge, amelyet ezúttal számunkra közelebbi helyszínen, Szlovéniában rendeztek meg. Csak emlékeztetnék arra, hogy az előző 4 Eurohockey-torna a távoli és egzotikus Törökországban került megrendezésre. Számunkra ez már a harmadik Challenge I-es torna volt. Az Eurohockey Challenge kategóriában ez a legmagasabb szintű verseny, amelyen ezúttal Horvátország, Dánia, Málta, Szlovénia, Norvégia, Magyarország és Ukrajna klubcsapatai vettek részt.
A torna előtt kitűzött minimális célunk az volt, hogy a csapatot ezen a szinten tartsuk, de tudtuk azt is, hogy megküzdhetünk a döntőbe jutásért és az Eurohockey Trophy-ba való feljutásért. Ami sportági álmaink beteljesülését jelentette volna.
Az első mérkőzésen a Furuset (NOR) csapatával ellen játszottuk. A mérkőzés már a kezdetektől fogva a mi elképzeléseink szerint alakult, miután Szoga Zsigmond a 3. percben gólt szerzett. A második negyedben Lugosi János is betalált. Így kétgólos előnnyel és jelentős fölénnyel vonultunk szünetre mind a gólhelyzetek, mind a kiskornerek, mind pedig a labdatartás tekintetében. Tudtuk, hogy a győzelem ebben a mérkőzésben, és különösen a legalább 3 gólos győzelem nagy valószínűséggel lehetővé teszi számunkra, hogy a Challenge I bajnokságban maradjunk. A második félidőre azzal a szándékkal lépettünk pályára, hogy még néhány gólt szerezzünk. A harmadik negyed gól nélkül telt el, a negyedikben pedig számos nagyon veszélyes helyzetet alakítottunk ki a Furuset félpályáján, amelyek közül kettőt Kozari Benedek és Leon Bock gólra váltott. A Furuset egy góllal válaszolt, és a mérkőzés 4-1-es győzelmünkkel ért véget. Nem szabad elfelejteni, hogy a mérkőzést csak 13 játékossal játszottuk, és ez még csak a torna kezdete volt. A mérkőzés után nyugodtan gondolhattunk a döntőbe jutásra, de előttünk még sokkal erősebb ellenfelek vártak ránk.
A torna második napján a Copenhagen HC ellen léptünk pályára. A dán csapat már lejátszotta az első mérkőzését a horvátok ellen. 3-1-re kaptak ki, de szilárd, jól szervezett gyeplabdát mutattak be, nagy fölényben a kiskornerekben. Amit azonban nem tudtak gólra váltani, nagyrészt a pálya minősége miatt (homokos, száraz, egyenetlen felület). Mind mi, mind a dánok tudtuk, hogy a mérkőzés győztese biztosítja magának a döntőbe jutást. Annak ellenére, hogy óvatosan kezdtük a mérkőzést, nagy figyelmet fordítva a védekezésre, nem tudtuk elkerülni a hibát, és a 9. percben a dánok vezetést szereztek, kihasználva a felállásunkban történt hibát. A második negyed elején azonban egy kiskorner után Szoga Zsigmond góljával kiegyenlítettünk. Az első félidő 1-1-es állással zárult.
A harmadik negyedben két kiskornerünk volt, de nem sikerült gólt szerezni belőlük (nagy gondot okozott a passzolás és a labda átvétele). De éppen a harmadik negyedtől kezdve átvettük a kezdeményezést, és egyre több veszélyes gólhelyzetet alakítottunk ki. Védekezésben nagyon jól játszottunk, és veszélyes kontrákat indítottunk. A mérkőzés végéig azonban nem sikerült legyőznünk a koppenhágai csapat kapusát. A mérkőzés 1–1-es eredménnyel zárult. A mérkőzés során a dánok birtokolták többet a labdát, és pozíciós támadásokban is fölényben voltak. Mi nagyon jól védekeztünk, és veszélyes kontratámadásokat indítottunk, több gólszerzési lehetőségünk volt, és 5–2-re vezettünk a kivívott kiskornerek számában. A mérkőzés azonban nem döntötte el, hogy melyik csapat jut be a döntőbe. Annak ellenére, hogy két mérkőzés után 7 pontunk volt, míg a dánoknak csak 3, előttünk állt a mérkőzés a torna egyértelmű esélyesével, a Mladost HAHK-kal.
Legalább egy döntetlen a horvátok elleni harmadik mérkőzésen biztosította volna számunkra a döntőbe jutást.
A mérkőzésre egyik legjobb csatárunk nélkül kellett kiállnunk. Kozari Benedek az előző nap combizom-sérülést szenvedett. Ez jelentősen csökkentette a siker esélyeit.
A mérkőzés a Mladost 3. percben szerzett góljával kezdődött, de alig pár perccel később, a 6. percben Szoga Zsigmond egy tökéletesen kivitelezett kiskorner után egyenlített. Sajnos ezután már csak rosszabb lett a helyzet. A horvátok nagy fölényben voltak, és a második negyedben még 3 gólt szereztek. A szünet előtti utolsó 2 perc volt a kulcs. A koncentráció hiánya, a fáradtság és a hibák, amelyeket a Mladost kíméletlenül kihasznált. A 4-1-es félidei állás és az ellenfél fölénye miatt már nehéz volt a győzelemre, sőt a döntetlenre is gondolni, de még volt esély legalább egy pont megszerzésére. A mérkőzés második félidejében továbbra is a Mladost dominált, ők még 2 gólt szereztek, mi pedig csak egy góllal tudtunk válaszolni, Tomas Loschnig kiskorneréből. A mérkőzés a második félidőben helyenként nagyon kaotikus lett, mi pedig egyre idegesebbek lettünk, és feleslegesen 3 sárga lapot kaptunk.
A 6–2-es vereség miatt nem szereztünk pontot. Ennek következtében nem jutottunk be a torna döntőjébe. Számunkra a torna ezen a napon véget ért. Az 5. helyet szereztük meg, és megőriztük helyünket a Challenge I-ben 2027-re.
A Copenhaga HC és a Mladost HAHK csapatai megnyerték döntő mérkőzéseiket a Triglav és a Quormi ellen, annak ellenére, hogy ez volt számukra a torna során a 4. mérkőzés, míg ellenfeleiknek csak a harmadik. Ez azt bizonyítja, hogy azok a csapatok, amelyekkel a csoportkörben versenyeztünk, a torna egyértelmű esélyesei voltak.
Nagyon furcsa helyzet alakult ki a torna utolsó napján, amikor megtudtuk, hogy a torna legjobb csapata, a Mladost (a döntőben 6-0-ra nyert a Quormi ellen) nem juthat be a döntőbe az EHF által kiszabott büntetés miatt, amiért túl későn értesítették a korábbi években a versenyből való visszalépésükről.
A HAHK Mladost volt a torna egyértelműen legjobb csapata. Teljes mértékben megérdemelte az Eurohockey Trophy-ba való továbbjutást. Véleményem szerint ennek a csapatnak a Challenge I-ben való részvétele továbbjutási jog nélkül értelmetlen volt, és teljesen megzavarta sportszerű versenyt.
Darek